Mindezeket kilátótoronyból tették, a szabad szemüket használva, pálcák segítségével.
A maja civilizáció
A maják Közép-Amerikában éltek jóval a spanyol hódítók megérkezése előtt - ezért hivatalosan prehispán civilizációként is szoktak hivatkozni rájuk.
A civilizáció kialakulásának korszaka kb. Kre. 10 000 és Kru. 300 között tehető és az alábbi korszakokra bontható:
- korai preklasszikus kor (ősmaják):
Kre. 10 000 és Kre. 1250 között
- középső preklasszikus kor
Kre. 1250 és Kre. 450 között
- késői preklasszikus kor
Kre. 450 és Kru. 300 között
Norberto González Crespo és Ricardo Velasquez Valdez mexikói antropológusok ásatásaiban a legkorábbi emberi rétegekben a pleisztocén után közvetlenül kipusztult állatok csontjai jelennek meg. Az agyagművesség és a kerámiakészítés is legkésőbb Kre. 2300 körül elterjedt A belizei leletek dárdahegyei a Clovis-kultúra eszközeihez hasonlóak. A földművelés kezdetei Kre. 2500 - 1500 közé tehetők, a cuelloi leletek radiokarbonos kormeghatározását sokan támadták (4500 év), de Kre. 1500-nál későbbre semmiképp sem tehetők. Már e korai preklasszikus kor végén termeltek kukoricát, tapasztott alapra épített favázas és zsúptetős kunyhókban laktak, szín- és forma gazdag kerámiát készítettek.
A középső formatív időszakban az irtásos-parlagolásos földművelés szintjét túllépve intenzív földművelési módszerekre tértek át, a települések továbbra is falusias jellegű élelemtermelő közösségek. Megjelent a teraszos földművelés. Kisebb, 100 – 500 lakosú falvakban letelepedett életmódot folytattak. Kre. 800-tól egyre több településen kisebb-nagyobb platformokon rituális épületeket emeltek, a kereskedelem az egyes falvak között egyre szorosabbá vált, és az olmék civilizáció is termékenyítően hatott, olyannyira, hogy Kre. 600-tól kezdve már városias települések is megjelentek a mai guatemalai Petén megye párás dzsungeleiben.
Az Kre. 750 – 450 között a maja társadalomban alapvető változások zajlottak le, de a folyamat egészében még nem ismert. Nehézséget jelent a kutatás számára, hogy ebben a korban ugyanazokon a településeken laktak, mint később, ezért a kései formatív korszak esetleges leletanyagát a klasszikus kor nagy volumenű építkezései borítják be. Kre. 450 táján azonban olyan komplex társadalom létezett már, aminek kialakulásához biztosan hosszú idő kellett. A változásra szemléletes példa egy viszonylag félreeső kisebb település, Cuello. Itt a középső preklasszikus korban a szertartási központ egy kis udvar volt, ezt pedig alapzatokon fából épített építmények (valószínűleg templomok) vették körbe. Az udvaron Kre. 450 táján széles és magas emelvényt alakítottak ki, majd a nyugati végén kis piramist is építettek. Az ásatások eredményei szerint az udvart a körbezáró templomalapzatok szintjéig feltöltötték, a faépítményeket pedig felgyújtották, hogy helyet szorítsanak az elképzelt változtatásoknak. Nem valószínű, hogy egy spontán tűzvész áldozatául estek a templomok és csak kihasználták az alkalmat, mert szentségtelenítő rítusok emlékeire is akadtak a feltárók. Az udvar közepén két tucat fiatal férfit temettek el egy sekély mélyedésben. A temetkezési mellékletben már megjelenik a pop (gyékényszőnyeg), a maja uralkodók később is használt uralkodói jelképe. Kre. 450-ben tehát már voltak olyan helyi fejedelmek, akik királyi hatalmat gyakoroltak. Cuello mindemellett a kései preklasszikus korban csak egy nagyjából 1000 fő lakosságú falu volt, valószínűleg politikai súly nélkül, mégis nagyarányú építkezéseket mutathatott fel.
További korszakok
- Klasszikus kor (Kru. 300 – 950):
a műveltség és kultúra felvirágozása,
elindulnak a városépítkezések,
a háborúzások kora,
az alföldek elnéptelenednek.
- Posztklasszikus kor (Kru. 950 – 1550):
a maja civilizáció militarizációja,
megjelenik a Tollaskígyó-kultusz,
a Maja Konföderáció megalakulása 994-ben (Chichén Itzá, Mayapán és Uxmal városok),
a konföderáció felbomlása 1194-ben,
1441-től az anarchia korszaka.
Mire a hódító spanyolok elérték a maják által uralt tengerpartokat a maja adminisztráció csaknem teljesen összedőlt már.
Valójában a maják naptára sokkal több, mint csillagászati méréseket és adatokat tartalmazó dokumentum.
Benne pontosan lejegyezve találjuk az univerzum keletkezésének idejét és a különböző fejlődési korszakok periódusát is.
A naptár igazsága egyszerű. Semmi köze sincs a világvégéhez. A teljes kozmosz történetét és az emberiség történelmének valódi célját foglalja össze. A maják úgy gondolják, hogy a mindenség kb. 16 milliárd évvel ezelőtt teremtődött, de szerintük a Teremtés nem egyszerre ment végbe. A naptár megadja az időpontot a Teremtés kilenc lépcsőfokához, amelyek a kezdetektől következtek be egészen 2012-ig, amikor a naptár időszámítása véget ér.
A Teremtés első lépcsője kb. 16 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, beletartozott a világmindenség kialakulása, az anyag összetömörülése galaxisokká, csillagokká, bolygókká. Az élet kezdetei, az első sejtek, majd az összetettebb organizmusok kialakulása.
A 2-4. lépcsőig a Teremtés létrehozta az emlősöket, az emberszabásúakat, majd végül, 2 millió évvel ezelőtt, az embert. Ettől kezdve a Teremtés további lépcsőfokai az emberi tudat egyre nagyobb területet felölelő tágulásával függenek össze, a törzsi tudat 103 ezer évvel ezelőtt, a regionális tudat, Kre. 3115 körül a nemzeti tudat. Ezután 1755. július 24-én a Teremtésben új lépcsőfok következett a planetáris tudat, a galaktikus tudat 1999. január 5-én.
Az utolsó lépcsőfok nem önmagától következik be. Arra van szükség, hogy a kellő sokaságú ember megtanulja, hogyan hangolódhat rá a Teremtés következő szintjére.
források:
Wikipédia.hu
James Redfield - A Tizenkettedik Felismerés (regény)